Az utóbbi időben egyre kevesebb filmet nézek, egyre kevesebb film kelti fel az érdeklődésemet. Van úgy, hogy elkezdek nézni egy filmet, és rövid idő alatt ki is kapcsolom, mert az egészet üresnek érzem. Hiába a pazar, már-már tökéletesen élethűnek tűnő képi világ a számítógépes technológiának köszönhetően, sokszor pont ez az, ami számomra visszatetsző. Annyira szembeötlik a művi megvalósítás, hogy emiatt nem is tudok igazán a filmre koncentrálni. Hiányoznak a régi trükkök a filmekből. Túlságosan elmentek a készítők a digitális irányba, ami már nem hozzáad az élményhez, hanem inkább elvesz.
Visszatértem inkább az olvasáshoz a filmek helyett. A könyvekben az a jó, hogy magam építhetem fel a világot és a karakterek külsejét a fantáziám segítségével. Egy-egy fárasztó, idegőrlő munkanap után jól esik kiszakadni a valóság kősivatagából, és elmenekülni egy másik világba. Egy olyan világba, amit az agyam épít, miközben feldolgozza a szavak és mondatok jelentését.
Lassan egy egész kis könyvtáram lesz itthon, ám ez nem akadályoz meg abban, hogy újabb és újabb könyveket szerezzek be, amiket szeretnék elolvasni. Kutatások szerint az agynak kifejezetten jót tesz az olvasás, valamint sok gazdag ember az olvasásnak köszönheti azt, hogy ma hatalmas vagyonnal rendelkezik. Például Bill Gates, a Microsoft egyik alapítója és volt ügyvezetője évi 50 könyvet olvas el. Mind olyan könyvet, aminek semmi köze a napi munkájához. Ez kizökkenti abból, hogy folyamatosan a munkával kapcsolatban pörögjön az agya, és sokszor pont ez eredményezi azt, hogy egy-egy problémára megoldást talál.
Ha könyvekről van szó, akkor szeretek minőségi könyveket beszerezni, mint amilyen a Sherlock Holmes történetek, vagy Douglas Adams Galaxis útikalauz és Dirk Gently sorozata. És nagy klasszikusok is felkerültek arra a listára, amiket el akarok olvasni. Például a Moby Dick.
Kamasz koromban is szerettem olvasni, nem csak a kötelező olvasmányokat, hanem az ajánlottakat is. A kötelezők közül kimaradt A kőszívű ember fiai, és még nem vettem rá magam, hogy elolvassam, pedig ez is a kultúránk része. Viszont felmerült bennem, hogy elolvasom Fekete István Hú című művét.
Annak idején elolvastam az itthon fellelhető Tarzan történeteket, történelmi regényeket, volt egy-két krimi, orvosi krimi, Jules Verne regények és egyéb könyvek. Mindegyik más-más élmény volt.
Voltak kisebb-nagyobb kihagyások, aztán megint feléledt bennem a vágy, hogy könyveket olvassak. Volt olyan, ami az Artúr mondakört járta körül, ismét terítékre kerültek a történelmi regények, és felfedeztem magamnak Stephen King történeteit. Elsőkörben a Kedvencek temetőjét, de felkerült a listára a Remény rabjai, A halálsoron, A ragyogás, hogy csak párat említsek tőle. Stephen King nekem első olvasatra nem annyira horror írónak tűnik, mint ahogy aposztrofálják sokan, sokkal inkább játszik az emberi pszichével. Legalábbis nekem ez jött le a Kedvencek temetője kapcsán.
Sherlock Holmes is feliratkozott a kedvenc karaktereim listájára, ahogy megfigyeli a részleteket a viktoriánus Anglia területein. Tudták, hogy bár nem ő volt az első detektív a világirodalomban, az ő segítségével született meg a modern kriminalisztika? A legelső detektív C. Auguste Dupin, akit Edgar Allen Poe alkotott meg.
Az elmúlt években jó néhány könyvet beszereztem, amiket szinte kivétel nélkül mind elolvastam, mindössze pár könyv vár arra, hogy felfedezzem magamnak a világukat. Tervezem, hogy beszerzem a teljes A Térség könyvsorozatot, ami közel tíz könyvet jelent, eddig 8 könyv jelent meg magyarul, valamint az Altered Carbon (Valós Halál) trilógia is a beszerzendő könyvek listáját bővíti. És persze jó néhány fotózással kapcsolatos könyv is szerepel a listán, hogy minél jobban tudjam bővíteni a tudásomat, és fejleszteni magamat. Legutóbb Hugh Laurie A balek című könyvét olvastam el. Nagyon szórakoztató könyv volt, körülbelül egy hét alatt olvastam el, miközben munkába/munkából vonatoztam. Minden percét élveztem a könyvnek.
A könyv érték, befektetés, egy olyan dolog, ami soha nem megy ki a divatból, és még jótékony hatással is van az ember intelligenciájára, szókincsére, gondolkodására. Olyan eszközt kap az olvasás által az ember, ami segíti árnyaltabb gondolkodásmód kifejlődését, sokkal jobban ki tudja fejezni a gondolatait, tud érvelni egy-egy vitában, megérti egy másik ember érvelését az adott dolgokkal kapcsolatban. Ezáltal a világot is jobban érti. Olvasni jó!